Ludovico-technika

A siralmas állapotú magyar popkulturális helyzet torzszülöttje.

Friss topikok

Címkék

31knots (1) angels of light (1) animal collective (6) antony and the johnsons (1) arcade fire (1) atlas sound (3) at the drive in (1) band of horses (1) bat for lashes (1) beach boys (1) beach house (1) beck (1) bécs (1) belle and sebastian (2) black dice (2) black lips (2) black taj (1) boards of canada (1) bob dylan (1) bon iver (1) boris (1) bo diddley (1) bradford cox (1) brian eno (3) brian wilson (1) buddy holly (1) buzzcocks (1) can (1) capn jazz (1) chad vangaalen (1) cocorosie (1) cocteau twins (1) converge (1) cor crane secret (1) cpt. beefheart (1) crystal antlers (1) csöcs (1) cut copy (2) dälek (1) david bowie (2) david byrne (1) decemberists (1) deerhoof (1) deerhunter (2) department of eagles (1) dillinger escape plan (1) dirty projectors (1) dna (1) drive like jehu (1) enon (1) erectus monotone (1) erics trip (1) fennesz (1) fiery furnaces (1) flaming lips (2) fleet foxes (1) fred squire (1) fuck buttons (1) fugazi (1) gang gang dance (1) green day (1) grizzly bear (2) gy!be (1) hammer of gods (1) hasznos cucc (1) health (2) high places (1) hold steady (1) holy fuck (1) horrors (1) indie music toolbar (1) in prism (1) janes addiction (1) jesus lizard (1) julie doiron (1) kiss (1) koncert (1) korda gyuri (1) kyp malone (1) kyuss (1) lcd soundsystem (1) les savy fav (1) liars (2) lightning bolt (2) lily allen (1) lista (14) logos (1) long blondes (1) m83 (1) magik markers (1) magnetic fields (1) mark prindle (2) mars volta (2) maszturbálás (1) mathrock (1) melvins (3) merge (1) metallica (1) mgmt (1) microphones (1) minus the bear (1) misfits (1) mobb deep (1) monsters of folk (1) morrissey (1) motörhead (1) mount eerie (1) muddy waters (1) neil young (1) neu! (1) new pornographers (1) nine inch nails (1) no age (1) oasis (1) obama (1) odd blood (1) off minor (1) of montreal (1) panda (1) panda bear (1) patrick wolf (1) phantom band (1) pictureplane (1) pixies (1) polvo (2) primal scream (1) prince buster (1) queens of the stone age (1) radiohead (2) roxy music (2) safri duo (1) screamin jay hawkins (1) shellac (1) sigue sigue sputnik (1) sigur rós (2) silver jews (2) sisterworld (1) six organs of admittance (1) slowdive (1) sonic youth (2) sparks (1) spoon (1) stereolab (1) stooges (2) strokes (1) sufjan stevens (3) suicide (1) superchunk (1) swans (1) szex (1) talking heads (2) tegan and sara (1) television (1) terry riley (1) the avalanches (1) the beatles (2) the clash (1) the cure (1) the knife (1) the mae shi (2) the national (2) the smiths (3) the thermals (1) the thinking fellers union local 282 (1) this heat (1) todays active lifestyles (1) tommy johnson (1) touch and go (1) tough alliance (1) tv on the radio (2) underworld (1) unwound (1) vampire weekend (1) velvet underground (1) vibrators (1) white stripes (1) why? (1) wilco (1) wolf parade (1) woven hand (1) xiu xiu (1) yeah yeah yeahs (1) yeasayer (2) young widows (1) zombie zombie (1) Címkefelhő

12 kussban töltött év

2009.09.05. 14:53 | kálmánattila | 3 komment

A kilencvenes években titkos kormánykísérletek zajlottak egy Chapell Hill nevű poros kisvárosban. ELP, Yes és egyéb elbaszott prog-rock zenekarok lemezeit zúzták be és Indiából idehurcolt jógikat trancsíroztak bele gártisznak. Hogy ezzel mi a veretes lófaszt akartak elérni, azt az éppen regnáló papa Bush biztosan nem tudta. Azonban baleset történt és a levegőbe került a keverék, így született a Powerpuff G Polvo.

 

 

Persze más észak-karolinai fiatalok tüdejébe is került abból a sok szarból, más magyarázat nincs arra, hogy egy ötvenezres porfészekben (oké Egyetemi Városban) a Polvón kívül még munkálkodott a The Thinking Fellers Union Local 282, a Superchunk, az iszonyat kúl nevű Erectus Monotone és egy rakás más banda, akiket csak a furcsa mód akkoriban szintén arra tébláboló Mark Prindle ismer.

 

Tessék, lehet nézegetni ezt a maréknyi lúzert (szögezzük le, hogy nagyfater olvasószemüvegére hajazó SZTK-keret sem akkor, sem most nem menő). Nos ez a maréknyi lúzer eleinte korhű fasza indie-rockot játszott (erre mindössze egy dupla 7''-es a bizonyíték), aztán következett a már ismertetett "chapel hill-i tragédia", amit Bhopallal és Csernobillal lehet egy lapon említeni.

'92-ben megjelent a Cor-Crane Secret. A minap hallgattam először és hát bazmeg ez nagy seggberúgás lehetett, még engem is meglepett, pedig gyakran hallgatok Lightning Boltot. Végig csak arra tudtam gondolni, hogy Kurt Cobain még élt, hogy lehet hogy a komplett Polvo nem tudott erről? Ők bizony impozáns ívben szartak a zeitgeistra, hülye keleti témákat ütköztettek néha klasszikus rockos, néha prog rockos gitárokkal. Ez nem egy Mezzo-előfizető szájába való finomkodó frázis, itt tényleg harcolnak egymással a gitárok és kurva nagy zaj lesz belőle. "A klasszikus dalforma is a gyengéknek való, sőt mi lenne srácok, ha hülye ritmusképleteket használnánk és minél disszonánsabb masszát produkálnánk?" - aztán kuncogva csapdosta egymás vállát a betépett Ash Bowie és Dave Brylawski.

A szaksajtó hatalmas képzelőerőről téve tanúbizonyságot elnevezte ezeket a körzővel, vonalzóval megszerkesztett számokat math rocknak. Persze a popzenében semmi nincs előzmények nélkül és hiába lehet sok helyen olvasni, hogy a Polvo A Math Rock Kitalálója, ez természetesen ökörség. Egyrészt aki úgy gondolja, hogy a popzene nem organikus folyamat eredménye, az egy fasz, másrészt a Touch and Go kiadó környékén nem egy és nem kettő hasonló zeneka r tömörült, harmadrészt a math rock a leghülyébb fiktív skatulyák egyike, lusta pöcsök mankója, akik inkább 2 szót írnak/mondanak egy együttesről 12 helyett a biztosan fellépő tartalmi veszteséget leszarva.

A Cor-Crane Secrettel egy probléma van, mégpedig nincs benne annyi ötlet, hogy a számok markánsan megkülönböztethetőek legyenek. Kapaszkodó nélküli improvizatívnak ható (EXPERIMENTÁLIS, ezt is nagyon szeretem ám) dalok egymás után, amikre viszont második, harmadik hallgatásra már tisztességesen lehet bólogatni. Élőben állítólag másodpercre pontosan ugyanazt a lármás katyvaszt képesek visszaadni, ami improvizatívnak hat, szóval nincsen marsvoltázás.

A második LP kijavítja az első összes hibáját. Ennyi apró és nem-apró ötletet zsúfolni 40 percbe nem a Nickelbacknek való vállalkozás. Csupa sláger, még singalong lazázás is van, de a személyes kedvencem a Time isn't on my side, ami olyan mintha a zenekar folyamatosan csövekbe ugrálna a Mario Bros.-ban. Tényleg bármelyik számot ki lehetne emelni, ez a Polvo csúcsteljesítménye na.

A zenekart egyébként mindennél jobban jellemez a neve, faszán eltalálták. Polvo annyit tesz spanyolul, hogy por. Ja és szexet is jelent. Na ilyen a Polvo, beszívott kúrás egy Mustangban, aminek a  kerekei alól kirepülő homok a véletlenül Nevadában kóválygó iskoláscsoportok szemébe száll. A dalszövegei pedig olyan szürreálisan titokzatosak, de valószínűleg semmitmondóak, mint az előző mondat. Aki Quimby párhuzamra gondolt szövegvilágilag az térdepeljen be a sarokba, de tüstént.

Aztán volt még két nagylemez és '97-ben feloszlott a zenekar, mindenki csinálta a projektjeit, szólóban próbálkozás, Black Taj, karrier, válás, gyerekcsinálás.

(Rá lehet guglizni a Polvóra magyarul és mindenki konstatálhatja, hogy miért volt szükség ilyen hosszú bevezetőre. Stereomackó blogját viszont kidobja, aki ezt nem teszi olvassa bátran. Főleg ha odavan a csupa bociszemű tinilányokból álló garázsrock együttesekért.)

No és láss csodát a tavalyi ATP-n New Yorkban összeállt a Polvo és most visszatérve a Merge kiadóhoz kiadott egy új lemezt is, ami nem egy Today's active lifestyles, de nem is egy öreges Farm.

 

 

 

 

 

 

 

 

Íme már futja verdára és napszemüvegre és akkora ászok lettek, hogy szegény hörcsögpofájú bácsi be sem ülhet melléjük. Dobost cseréltek, ami biztos hallatszik, de én ehhez nem értek és elmentek még egy valag ázsiai országba helyi zenét hallgatni és hazahordani egy kamionnyi szitárt és egyéb egzotikus fadarabokat. Ami viszont feltűnik egyből az In Prism-ön, hogy a régebbi lo-fi hangzás teljesen eltűnt és a kásásból éles zaj lett. Ez többnyire picsajó, néha azonban rossz emlékű rockzenekarokra emlékeztet. David Brylawski elmondása szerint mindig is így akartak megszólalni és tényleg egyértelműbben lehet érezni, hogy klasszikus rockot hallgattak taknyos korukban. A leosztás ugyanaz, gitárhősök boxolnak gyomorszájon szende hindukat, acideaterek pofozzák fel Keith Emersont, de az a legzsigeribb rákenroll, amikor egy banyanfához kötözik szegény öreg Jimmy Page-et és kiröhögik.

A számok kevésbé kaotikusak, mint bármikor, például a City Birds tipikus alt-rock rádiósláger lehetne, a rögtön utána következő 8 perces Lucia pedig nem zavarná meg a Szíriusz teaházban pettingelő tiniket sem. A Polvo nem tud már akkorát ütni, mint fénykorában, viszont pici változásokkal izgalmas tud maradni.

8.5

Címkék: mathrock lightning bolt superchunk polvo in prism the thinking fellers union local 282 erectus monotone mark prindle cor crane secret touch and go black taj todays active lifestyles merge

A bejegyzés trackback címe:

https://ludovico.blog.hu/api/trackback/id/tr61361995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stereomackó 2009.09.06. 21:19:21

Üdv a buzik között :)

Elsőre tökre olyan érzések kavarogtak bennem, mint az új dino lemeznél. Öreges, lomha tunyaságnak gondoltam, pedig csak idő kellett neki. Nagyszerű visszatérés!!! A rettenetes Shapes után meg pláne az.

A zenekar csúcslemeze viszont szerintem a Celebrate The New Dark Age. Ezen van többek között a valaha született egyik legfaszább indie rock himnusz.

hypem.com/track/693178/Polvo+-+Tragic+Carpet+Ride

Lencse. 2009.09.08. 15:51:26

Egyre inkább körvonalazódik bennem, hogy neked bár kurvajó ízlésed van, a popéneklésről alkotott fogalmaink között egyszerűen nincs közös nevező. Egy énekes nekem vonyítson, mint Robert Plant, vagy legyen ostoba picsa, mint Lily Allen, de ezt az esztékákeretes motyogást nem igazán szereti a gyomrom.

Mindenesetre ez elég fasza zene, úgyhogy még bármi lehet...

kálmánattila 2009.09.08. 22:08:15

hát ebben igazad lehet, nálam ugyanis David Yow a non plus ultra
süti beállítások módosítása